A tükörkép című elbeszélés jól felépített és érdemes elemezni.

A felépítettség fontossága – Németh Dorottya: A tükörkép elemzés

Németh Dorottya a Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelyének tagja írt egy novellát, amit elolvasva úgy éreztem, hogy érdemes elmélkedni a felépítettségről. Gyakori hibám, hogy amikor megcsap az ihlet úgy esek neki a billentyűzetnek, mintha attól félnék elfelejtem mit is akartam írni. Jó ötlete sok alkotónak van, ám az elemek elrendezése és a részletekre figyelés határt rajzol a profizmus előtt.

A tükörkép nem egy teljesen újszerű, világrengető, hatásvadász, Hollywood-i történettel próbál meg kierőszakolni valami érzelmet az olvasóból. A technikája miatt viszont mindenképp értékes és érdemes elolvasni. Megmutatja, hogy az irodalom jó kezekben milyen jól tud gondolatokat és érzéseket közölni. Maga az elbeszélés Petőcz András blogján található meg.

Keret

Az első sorokban megjelenik a tükör mint motívum és kap egy szerepet. Betekintést ad a belső állapotokba. Ekkor még azt üzeni, hogy minden rendben és helyes döntéseket hozol. A legutolsó sorokban is megjelenik egy keretet alkotva a novella körül. A változás a tükörrel (önmagunkkal) való kapcsolatban adja meg a konklúziót. Van egy ismeretünk a tükörről és magunkról, de ez megváltozott és megsemmisült a novella elején felépített idilli kép.

Ha egy amcsi akciófilm elején a főhős gyereke játszik egy plüssmacival, biztos lehetsz benne, hogy az a játék megjelenik a végső harc előtt is vagy valamikor a film végén. A normális állapot és a jelen helyzet közötti távolságra emlékeztet, ami szíven tud ütni. Itt a tükör működik ezen az elven. Az elbeszélés címe is utal a tükör jelentőségére.

Karakterépítés, bemutatás

A tükörkép főszereplője egy munkamániás, gyermektelen, 40-es nő, akinek bőven elég a felszín, a szépség és a luxus. Nem összetett karakter, gyorsan képet kap róla az olvasó. Jelen esetben a sztereotípia előnyös, mert tényleg elég gyorsan leesik, hogy ki ő és amikor egy nagyon intenzív és valós élmény éri, elveszíti korábbi (sztereotip) énjét. Ennek köszönhetően még érezhetőbbé válik az idilli felbomlása a történet végén. Bizonytalanná, instabillá és ismeretlenné válik ez az eleinte olyan egyértelmű személyiség.

Megbomlik a hétköznapi, idilli élet A tükörkép tetőpontján.

Előre utalás, sejtetés

Az írónő felépíti az apa figuráját és utána a telefonbeszélgetéssel a tetőpontot kezdi formálni. A köhögés finoman elhelyezett baljós jel. Ezután a jelenet után nem egyből jön a cselekmény következő fontos pontja. Elterelődik a figyelem a hétköznapokkal, folytatjuk mintha a telefonhívásnak nem is lenne jelentősége. A munkanap miatt ismét hétköznapi hangulat jön létre és lesz mit megtörnie a tetőpontnak.

Az apával kapcsolatos, fő történeti szál újabb fokozást kap a munkanap után:

Beült az autóba, beindította a motort, kitolatott a garázsból és apja telefonszámát tárcsázta, tízkor volt lámpaoltás, talán még eléri. Kicsöngött, de nem volt válasz, igaz is, mindig korán feküdt.

Itt sem kapunk egyértelmű jelet, de közelebb lépünk a tetőponthoz.

Tetőpont, lezárás

Az orvos hívásával elérjük a tetőpontot és az elbeszélés végét. (A nő első reakciója a tagadás, ami a gyász első fázisa. Ügyes apróság!) Az apa ad egy utolsó leckét a lányának. Lánya észreveszi, hogy ereje és hibátlan világa sem megdönthetetlen. Neki is van hibája és nem minden helyes, amit tesz. Amikor ismét felöltözik és a tükör elé áll, megpróbálja helyreállítani az idillt, de nem sikerül. A tükörkép elárulja, hogy vége a normális hétköznapoknak.

Hasonlóan jól használja az irodalom eszköztárát Kali Ágnes egyik verse. Ha szeretnéd azt is megismerni kattints ide.

Szerző:

Holcz Csaba

Újságíró, marketinges, irodalmi blogger, író. A Neoliro irodalmi blog szerkesztője. Neoliro blogLinkedIn

Szólj hozzá!