A filmadaptációk sok helyen elcsúszhatnak.

A könyvekből készült filmadaptációk nehézségei

A könyvekből készült filmadaptációk új rajongókat és egy gazdagabb világot hozhatnak el egy történetnek. De kényes kérdés, hogy jól fog-e sikerülni vagy érdemesebb-e előbb a könyvet elolvasni, mielőtt a filmadaptációkra térnénk. Miért nehéz egy könyvet vászonra vinni? Szerintem ez a helyzet:

A könyvekből készült filmadaptációk nem törvényszerűen rosszak, de gyakori vád ellenük, hogy teljesen más a történetük a könyvben leírtakhoz képest. A másik „gond”, hogy mivel mindenki máshogy képzel el egy karaktert vagy helyszínt, ezért a film idegennek vagy rosszabbnak tűnik ahhoz képest, amit elképzeltünk. Ennyivel akár le is tudhatjuk a dolgot, de ássunk egy kicsit mélyebbre.

.

.

.

.

.
Mélyebbre…

.

.

.

.

.

.

.

Még egy kicsit…

.

.

.

.

.

Oké itt jó lesz.

Nem lehet csak úgy átváltani egy tartalom formátumát, ugyanis rengeteg információt elveszítünk és gyakran új információkat kell hozzáadnunk az eddigiekhez. Tételezzük fel, hogy van egy elképesztően izgalmas cikkünk az „Önkormányzati intézkedések hatása a Vas megye déli részén működő kis- és középvállalatokra 2014 és 2016 között” címmel. A cikkben fel van sorolva egy tucat szám és diagrammokkal is kiegészítik az anyagot. Hogy mondanád el egy rádióban a cikk tartalmát mind a három hallgatódnak (a nagymamádnak, a technikusnak és a fazonnak, akinek tönkrement a csatornaváltó gombja)? Nem sorolhatsz fel egy halom számot, mert teljesen belekavarodnak az emberek, de a diagrammot is csak leegyszerűsítve lehet leírni, nem mondhatod azt, hogy a második oszlop kicsit magasabb, mint az első. A másik, hogy a hangot, a hangsúlyod, a tempód minden, ami a beszédeddel jár, befolyásolja egy kicsit az információ befogadását.

Térjünk rá a könyvekre…

A filmadaptációk és könyvek között gyakran nagy a távolság

Amikor egy könyvet filmmé alakítunk át, még bonyolultabb a helyzet. A könyv csak szövegen keresztül kommunikál, de a film mozgókép és hang párosa. Azaz ezeket a dolgokat hozzá kell adni az eredeti tartalomhoz. Az agyunk, amikor olvasunk ezt nekünk tetsző módon meg is oldja, de a filmadaptációk néha tényleg nem passzolnak ahhoz, amit gondoltunk. Mivel nem lehet órákon keresztül csak szövegeket kiírni a vászonra, miközben néma csend van a teremben, ezért a szöveg természetesen eltűnik.

Ez egy olyan mértékű váltás, amit nem minden könyv vagy nem minden rendező bír el szerintem. Ha a karakter gondol vagy érez valamit, hogy viszed fel a vászonra? „Főhősünk megállt és félelemmel tekintett előre” – most akkor a színész megáll, kicsit ijedten nézelődik és továbbmegy? Ezeket a mozzanatokat jó színészekkel és forgatókönyvvel lehet vászonra vinni, de néha az sem elég, mert ilyen érzéseket nem szemmel vagy füllel szoktunk érezni. Egyszerűen más-más érzékszervünket tud megszólítani közvetlenül egy könyv és film. A könyv esetén egyből elképzelünk mindent, beleértve a leírt érzéseket is, de a filmnél ezeket inkább látjuk, a félelmet pedig hangokon, arckifejezéseken és sokkoló képeken keresztül lehet leírni. A szemünknek máshogy és más hatással lehet elmagyarázni például a félelmet.

Végül számoljunk azzal a lehetőséggel is, hogy a film készítői egyszerűen csak üzleti befektetésnek tekintik egy népszerű könyv feldolgozását és nem igyekeznek annyira vagy pont, hogy a rendező akar túl jó lenni és elkezdi átalakítani az eredeti anyagot, mert úgy látja, javíthat rajta.

A Harry Potter most már könyv, film és színdarab formájában is élő történet. Mi lesz vele és mi várható vele a jövőben? Itt van egy lehetséges elmélet.

Szerző:

Holcz Csaba

Újságíró, marketinges, irodalmi blogger, író. A Neoliro irodalmi blog szerkesztője. Neoliro blog - LinkedIn

Szólj hozzá!