Lassú reggelek

Egy órája hűl a kávé a teraszon
legyek járnak a kifliken
már tizedszerre kérek
még tíz percet.

Ahogy kell a Nap
körbejárnak a fénycsíkok a házban
lassan felkelünk mindannyian.

Friss levegő árad a tó felől
gyümölcsfákat öntöznek a szomszédok
megcsillan a fény a paradicsomon
és táncol tovább a fűben hagyott palackokon.

A tea gőze és a cigi füstje kering a felvágott felett
porcelántányérok és kenőkések koncertjére
dörzsölgetjük a szemünket.

Én ezt a pillanatot akarom a kenyeremre tenni
a hamuba dobott üres cigisdobozokkal
a műanyagdobozban fonnyadó paprikával
és egy szelet camembert sajttal.

Winter

It’s cold outside
everything is covered
with thick layer of snow
like a blanket
laying the city to rest.

And I’m just sitting here
wandering in old memories
over the steam of my tea.

As I slowly fall asleep
(and might now wake up
untill spring)
I see sledges
sliding down the hills
my friends
smiling eyes over their scarfs
snowballs
flying like arrows under the sun.

Az író

Egész világokat alkotok,
hogy néha kisírhasd magad,
mennyi karakter boldog befejezése
zuhant a szemetesbe miattad.

Néha nem is írok semmi újat
csak éjszakánként összeszedem
a mások által eldobott sztorikat,
érzéseket, hangulatokat.

Félkész sorokkal és gondolatokkal
teli füzet gyűrődik a táskám alján,
mintha varrótű lenne a toll,
próbálok egy szövetet csinálni belőlük.

Este percenként figyelem
hány lájkot ítéltek oda nekem
hány perc múlva lesz
egy cicás mém a helyemen.

Befolyt a város

Ne csukd be már az ablakot
úgyis befolyt a város.

Befolyt a tömeg s a zaj
az egymást taposó emberek hangja
a szmog és a káromkodás
az utak pora az ácsorgás
a cigiscsikekkel teli pocsolyák.

Befolytak a dugóban dudáló emberek
a szűk utak a zsúfolt terek
a furcsa foltok a betonon
az éjjel otthagyott lim-lomok.

Befolytak a fröccsel átitatott fapadok
a színházi éjjelek utáni katarzisok
a mellékutcákban visszhangzó kacagások
az utolsó percben elcsípett buszok.

És mire lassan este lesz,
magába oldja testedet.

Nemes Nagy Ágnes (Ne csukd be még vagy csukd be már…) című verse nyomán