Az instaköltők kritikájáról – közösségi média és irodalom

A Könyves Magazin 24. számában az instaköltőket (Instagramon népszerűvé vált, rövid írásokat posztoló szerzőket) tárgyalják. Elhangzanak érvek amellett, hogy ez egy új, személyes és könnyed forma, illetve arról, hogy negatív irányba tolják az irodalmat, mert a követők száma válik a legfontosabbá. Krusovszky Dénes (költő, kritikus) két kritikájára reflektálok.

Az egyik legnagyobb instaköltő Rupi Kaur.
Forrás: https://www.instagram.com/rupikaur_/

„„a mostani feltűnő hatás nem is annyira irodalmi, mint inkább piaci dolog. A profi kiadók „késztermékként” hatalmas rajongótáborukkal, tehát potenciális vásárlókkal kapják az instaköltőket. Ez az egész egy súlyos fekete paródia. A költészet full-kapitalista paródiája.”

Az instaköltők kritikájáról – közösségi média és irodalom részletei…

Hogyan írj műelemzést? – magyar nyelv és irodalom érettségi

Ha ezt a bejegyzést olvasod, akkor valószínűleg már késő magolni a magyar nyelv és irodalom érettségire és inkább megnyugvást keresel. Jól sejtem? Megosztom veled a saját praktikáimat.

Mi a helyes válasz?

Annak idején (2014 – szerk.) imádtam a magyar érettségit és oklevéllel lenyomtam. Ez az a tantárgy, ahol rengeteg plusz pontot hozhat az érzék és nem minden a magoláson múlik. Ha a műelemzés feladat megoldókulcsát megnézzük, láthatjuk, hogy a megoldások „lehetséges tartalmi elemek” néven szerepelnek. Szóval, ne valami konkrét megoldást keress, ha van néhány értelmes gondolat a lapon, bele lehet magyarázni a megoldókulcsba. Szempontok, érzések, benyomások, a témafelvetések és ezek alátámasztása számít.

Hogyan írj műelemzést? – magyar nyelv és irodalom érettségi részletei…

Az ókori mítoszok és a valóság

Mindannyian megismertünk annak idején az ókori görög kultúra történeteit a nagy csatákról, a szerelmi szálakról és az istenek közbeavatkozásáról. De mi a valóság a fantasynak tűnő legendák mögött? Erre a kérdésre válaszol Illyés Márk, történelem szakos hallgató.

– Mennyi valóságalapja van a görög ókorból ránk maradt történeteknek?

A mondáknak, legendáknak, mítoszoknak és a görög mitológiának is lehet valós alapjuk. Természetesen emberi és természetfeletti elemekkel átszőtt dolgokról, hiedelmekről van szó és nem a színvalóságról. A görög gyarmatosítások korában, a Kr.e. VIII-VI. században, a mitológia háttérbe szorult. Ez a jelenség összefüggött a társadalmi és gazdasági átalakulással is, melynek köszönhetően az ókori görögök a kezdetleges természettudományokra, a világ működésének megismerésére kezdtek fókuszálni. A népet inkább a gyakorlatias és megismerhető dolgok kezdték el foglalkoztatni és nem a ködös mitológia. A népességfelesleg kivándorlása után a közösségek újraszerveződtek, elkezdtek termelni és kereskedni, lassan kialakultak a poliszok is. Létrejöttek a metropoliszok (anya poliszok) és az apoikiák (gyarmati poliszok), akik fönntartották a kapcsolatokat egymással.

Az ókori mítoszok és a valóság részletei…