Jó fogalmazással a tetőpont felé – Látogatások elemzés

A novellaírás tankönyvbe illő példájával találkoztam a Socfest.hu novella rovatában sétálva. Tamási Rebeka Látogatások című írása jól megválasztott stílussal és eszközökkel terel minket egy rövid, de erős tetőpont felé. A novella ezen az oldalon olvasható el.

Hétköznapi élet E/3-ban

A szerző nagyon hétköznapi képekkel és pontosan megnevezett, valós helyszínekkel vonja be gyorsan az olvasót a történet menetébe. A kezdőmondat („A héven csak nyugdíjasok utaztak”) ad egy közös pontot, amiről mindenkinek van valamilyen emlékképe és tisztázza a novella kiindulópontját, hátterét. Ez az átlagos ütem a tetőpontig megmarad és hirtelen vált át, hogy meglegyen az erős, meglepetésszerű befejezés.

Jó fogalmazással a tetőpont felé – Látogatások elemzés részletei…

A felépítettség fontossága – Németh Dorottya: A tükörkép elemzés

Németh Dorottya a Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelyének tagja írt egy novellát, amit elolvasva úgy éreztem, hogy érdemes elmélkedni a felépítettségről. Gyakori hibám, hogy amikor megcsap az ihlet úgy esek neki a billentyűzetnek, mintha attól félnék elfelejtem mit is akartam írni. Jó ötlete sok alkotónak van, ám az elemek elrendezése és a részletekre figyelés határt rajzol a profizmus előtt.

A tükörkép nem egy teljesen újszerű, világrengető, hatásvadász, Hollywood-i történettel próbál meg kierőszakolni valami érzelmet az olvasóból. A technikája miatt viszont mindenképp értékes és érdemes elolvasni. Megmutatja, hogy az irodalom jó kezekben milyen jól tud gondolatokat és érzéseket közölni. Maga az elbeszélés Petőcz András blogján található meg.

A felépítettség fontossága – Németh Dorottya: A tükörkép elemzés részletei…

Elemzés a költészet hatalmáról – Kali Ágnes: Bűntudat

Kali Ágnes Bűntudat című verse egy nagyon nehéz és komoly témáról szól. Egy nő elmeséli, hogy nem tud teherbe esni a párjával és ez milyen módon hat az életére, gondolataira. Az irodalom eszköztárának köszönhetően bárki által érthető módon, megértéssel és együttérzéssel kapunk egy darabot ebből az élethelyzetből. Már az első olvasat után tudtam, hogy írnom kell erről a versről és eleinte a tartalmával akartam foglalkozni. Ám a mondanivalóját őszintén és tisztán elmondja a vers. Nincs elrejtve az üzenet, szóval nem kell úgy dekódolni, mint például Sajó László (rom) című írását.

Felmerült bennem a kérdés, hogy miért is képes ezeket a leírhatatlannak tűnő, súlyos érzelmeket olyan egyértelműen és sok érzelemmel közölni? Ez a vers jó példa arra, hogy milyen, amikor egy költő jól használja az irodalmat és úgy játszik az olvasó érzelmein, mint a gitárhúrokon, ezért most a költészet eszközeiről elmélkedünk egy kicsit. Magát a verset a szifonline.hu-n találhatjátok meg.

Elemzés a költészet hatalmáról – Kali Ágnes: Bűntudat részletei…

Sokat akar a szarka, de nem bírja a verse

A napokban olvastam Molnár Zsolt Artúr Nyárvégi Vacsora című versét, amit úgy éreztem valamilyen formában fel kell dolgoznom, mert eléggé megragadt. Magát a verset az Irodalomismeret folyóirat honlapján lehet megtalálni.

A versről

A Nyárvégi vacsora feldolgozása borzalmasan sikerült.

A vers hangulata nyugodt és békés, minden szó egy kiegyensúlyozott világ kis darabja. A megjelenő ételek és a könnyed fogalmazás miatt egyszerű és ízlelhető a szöveg. Nincs háborgás, nincs indulat, csak egy csendes pillanat, amit mind átéltünk már. Magányt sugároz igen, de nem szomorú magányt, hanem amolyan „végre van egy kis időm magamra, hogy átgondoljam a dolgokat” magányt és semmilyen fölösleges bonyolítás nincs a fogalmazásban. Volt szerencsém még Petőcz András óráin találkozni a szerzővel és úgy emlékszem akkor is nagyon érett és tiszta módon írt.

Sokat akar a szarka, de nem bírja a verse részletei…