A Bagolymobil című novella az íróvá válást meséli el íróhoz méltó módon.

„Így lettem íróvá” – Urszinyi Fehér Csaba: Bagolymobil elemzés

Hogyan lesz valakiből író? Kreatívan válaszol a kérdésre Urszinyi Fehér Csaba Bagolymobil című írásában, melyet az Irodalomismeret folyóirat oldalán lehet megtalálni. A történet mögött húzódó mondanivaló megtalálása kellemes elemzős feladat és sokat elárul az irodalom és a sima, tényszerű leírás különbségeiről.

Fokozatos átlépés a fantázia világába

A novella egy nagyon hétköznapi képből indul el és lépésben halad egyre távolabb a valóságtól. Az autó nehézkes beindításától kezdünk, mindenféle képtelenségeket hallunk a kocsiról és végül teljesen áttörjük a valóság határait, amikor a Bagolymobil elrepül.

Nagyon tetszik, hogy ez a fokozatos haladás a fantázia felé az irodalmat egyfajta ébredésként vagy felemelkedésként írja le. A szürke hétköznapokban felteszünk egy „mi lenne, ha…” kezdetű kérdést vagy elkezdünk játszani a fikció és a körülöttünk lévő világ határain, és képessé válunk arra, hogy a valóságot átalakítsuk.

Én úgy látom ez a novella egy ilyen pillanatot ír le. Nem arról szól igazából a sztori, hogy ahogyan le van írva szó szerint a főhős majdnem eladott egy repülő autót. Mi köze lenne ennek ahhoz a mondathoz, hogy „Így lettem íróvá”? Szerintem azt a pillanatot örökíti meg a novella, amikor a szerzőben „felébredt az erő”.

Vajon túlelemzünk valamit?

Nem.

Van egy gúny az elemzéssel kapcsolatban, miszerint a szerző csak annyit akart mondani, hogy a függöny fekete, de az elemzések mind szimbólumként értelmezik, hogy miért is fekete az a függöny, pedig semmilyen különleges szándék nem volt mögötte. Ám ez a novella szerintem jó példa arra, hogy mégis miért is érdemes elemezni egy alkotást.

Elmondhatta volna a szerző, hogy egy nap csak úgy elkezdett írni, mert várt valakire a kávézóban és unatkozott stb. stb. stb., de itt egy másik útra vagyunk terelve. Az „Így lettem íróvá” zárómondat és ez a hozzá látszólag nem kapcsolódó fiktív történet arra ösztönöz, hogy keressük a kapcsolatot a kettő között.

Önmagában nem hangzik értelmesnek, hogy valaki majdnem eladott egy repülő autót és így lett íróvá. Simán elmesélni, hogy valakiből miért lett író, pedig csak tényszerű leírás. Ebben a novellában az igazi mondanivalót nekünk kell megkeresnünk és amikor ezt megtaláltuk úgy érezhetjük, hogy megfejtettünk egy titkot. Nem elmondtak nekünk valamit, hanem mi rájöttünk valamire és ezt megvitathatjuk másokkal.

Nem tudhatjuk meg ebből a történetből, hogy a szerző igazából hogyan lett íróvá, de nem is biztos, hogy azt szeretnénk tudni hánykor, hol és milyen tollal kezdett el alkotni. Az érzést és a folyamatot látjuk meg, amit olvasás és elemzés közben jobban átélünk, mintha csak elmondták volna nekünk a nyers valóságot. Szerintem ez az irodalom egyik lényeges pontja.

Ha megjött a kedved az elemzéshez ajánlom egy másik zseniális írás, a Látogatások című novella megvizsgálását.

Szerző:

Holcz Csaba

Újságíró, marketinges, irodalmi blogger, író. A Neoliro irodalmi blog szerkesztője. Neoliro irodalmi blog - LinkedIn

Szólj hozzá!