Kali Ágnes Bűntudat című verse nehéz témát közöl, de méltósággal és érthetően.

Elemzés a költészet hatalmáról – Kali Ágnes: Bűntudat

Kali Ágnes Bűntudat című verse egy nagyon nehéz és komoly témáról szól. Egy nő elmeséli, hogy nem tud teherbe esni a párjával és ez milyen módon hat az életére, gondolataira. Az irodalom eszköztárának köszönhetően bárki által érthető módon, megértéssel és együttérzéssel kapunk egy darabot ebből az élethelyzetből. Már az első olvasat után tudtam, hogy írnom kell erről a versről és eleinte a tartalmával akartam foglalkozni. Ám a mondanivalóját őszintén és tisztán elmondja a vers. Nincs elrejtve az üzenet, szóval nem kell úgy dekódolni, mint például Sajó László (rom) című írását.

Felmerült bennem a kérdés, hogy miért is képes ezeket a leírhatatlannak tűnő, súlyos érzelmeket olyan egyértelműen és sok érzelemmel közölni? Ez a vers jó példa arra, hogy milyen, amikor egy költő jól használja az irodalmat és úgy játszik az olvasó érzelmein, mint a gitárhúrokon, ezért most a költészet eszközeiről elmélkedünk egy kicsit. Magát a verset a szifonline.hu-n találhatjátok meg.

Kali Ágnes
Kali Ágnes 1996-ban született Sepsiszentgyörgyön. Jelenleg Kolozsváron él és színháztudomány szakon tanul a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Dramaturg és verseket ír.
(Forrás: szifonline.hu)

Vészjósló első sorok

Az első versszak zseniálisan ragadja meg az olvasó kíváncsiságát. Nem mond okot arra, hogy a pár élete miért lett szomorú, miért nem szórakoznak és miért harcol a nő, azaz a lírai én, de – a címmel együtt – előrevetíti, hogy súlyos mondanivaló következik. Azt is megtudjuk, hogy nem egy fix időpontban történt tragédiáról van szó, hanem egy nehéz időszakról. Ennek az időszaknak lett tél a neve.

A Bűntudat vers egyik fő motívuma a tél.

Mint olvashatjuk a nő párjának nem a hideggel van a baja, hanem a téllel, ami logikailag zavarosnak tűnik, de szimbólumként érthető. A tél hosszú és élettelen. A harcaim szó többes száma is egy több pontból álló dolgot jelez. Meg legyünk őszinték a „nem szeretkezünk nyilvános helyeken” sor is elég erős. Intim, őszinte és elmondja, hogy régen nagyon kalandos életet éltek, de ennek már vége.

Azonosulás

Az első versszak megragad minket a folytatásban pedig azonosulunk a lírai énnel. Az együttérzés keltése egy nagyon erős pontja a versnek és több forrásból is ered. Maga a téma, hogy ő maga kér bocsánatot és érzi magát betegnek, az intimitás eltűnése és hogy első személyben (nem külső féltől) olvashatjuk a verset mind segít azonosulni és együtt érezni a lírai énnel.

A történetmesélésről is érdemes megejteni egy-két szót. Ha könyvet olvasunk vagy filmet nézünk, nem arra gondolunk végig, hogy ez az egész fiktív. Tényleg érzünk valamit és ez esetben tényleg elképzelünk egy nőt, aki küzd magával.

Utalások és felépítettség

A vers ütemének és az utalásoknak is jár két bekezdésnyi áradozás (vagyis elemzés). Megjelennek olyan kifejezések, amik a tetőponttal válnak teljesen tisztává, állnak össze egy történetté és erősítik a katarzist. Betegség, anyaföld, magárahagyott gyerek, nőgyógyász, újjá születik. Csupa olyan szó, amiből sejthetjük miről van szó, de ezek csak terelnek a tetőpont felé.

Az első versszak bevonz, a folytatásban azonosulunk, az „én nem tanultam meg időben szülni” mondattal elérjük a tetőpontot és az utolsó versszak lelassít, az elfogadás határán táncol, de végül kicsavarja a szerző azt a könnycseppet egy mondattal:

„amíg alszol legalább négyszer magunkra kapcsolom a gázt”

Szerző:

Holcz Csaba

Újságíró, marketinges, irodalmi blogger, író. A Neoliro irodalmi blog szerkesztője. Neoliro blogLinkedIn

Szólj hozzá!