Minden 14 sorban – Rékai Anett: Bujdosóének egy farkasról

Csak arra kér, hogy megálljunk egy pillanatra, meghallgassuk és vigyázzunk rá. Elfáradt, megtört és sebezhető. Most nem forradalmat indít írásával a költő. Nem akarja felforgatni a világot. Most, hogy végre kettesben vagyunk, olvassuk el.

A vers a Litera.hu-n található, az oldal alján.

Rékai Anett

Rékai Anett 1999-ben született Budapesten. Jelenleg az Eötvös József Gimnázium tanulója, a Független Mentorhálózatban Ijjas Tamás mentoráltja. A 2017-es Sárvári Diákírópályázaton bronz oklevelet kapott vers kategóriában. Versei a a KULTeren, az Újnautiluson és a Műútaban jelentek meg.
(Forrás: kulter.hu és irodalmijelen.hu)

„Most, hogy végre kettesben vagyunk…”

Már az első három sorával magához láncolt a vers. Az első sor nem clickbait, nem sokkol, nem hív harcba. Azt érezteti, hogy a lírai én remélte, hogy szánunk rá egy kis időt két teendő között, továbbá személyes hangnemet teremt. A következő két sor egy ügyes költői játék. Csak annyit akart elmondani a szerző, hogy rosszak a villanykörtéi? Nem. Az súlytalannak tűnő mondat után mély megtörtséggel szembesülünk.

Minden 14 sorban – Rékai Anett: Bujdosóének egy farkasról részletei…

Fizikusok a Spirit Színházban

Két gyilkosság egy szanatóriumban, betegek, akik fizikusoknak képzelik magukat és a fegyver, ami véget vethet az emberiségnek. Nagyon jó ötlet volt a Spirit Színház részéről, hogy műsorra tűzte Dürrenmatt Fizikusok című drámáját. A központi kérdés, a tudomány társadalmat építő és ugyanakkor romboló hatása napjainkban is nagyon aktuális. Az izgalmas fordulatok némi fekete humorral megfűszerezve nagyon lekötötték a figyelmemet, a színpad és a nézőtér pedig egy térben helyezkedik el, hogy fizikailag is közel érezzük magunkhoz a történéseket.

Krimi-szerűen indul az előadás, a helyszín a Les Cherisiers Elmegyógyintézet, ahol rövid időn belül másodjára történt gyilkosság. Megjelenik Richard Foss nyomozó (Somorjai Tibor), hogy kivizsgálja a bűnesetet. Találkozik az intézmény három betegével, Newton-nal (Varju Kálmán), Einstein-nel (Jantyik Csaba) és Möbius-szal (Perjés István), akik mind fizikusoknak képzelik magukat, majd beszél az elmegyógyintézetet vezető, tolószékes, ijesztően furcsa Dr. Mathilde von Zahnd doktorkisasszonnyal is.

A teljes cikk a Socfest.hu magazinban.

Írta: Dorka Anett

„Így lettem íróvá” – Urszinyi Fehér Csaba: Bagolymobil elemzés

Hogyan lesz valakiből író? Kreatívan válaszol a kérdésre Urszinyi Fehér Csaba Bagolymobil című írásában, melyet az Irodalomismeret folyóirat oldalán lehet megtalálni. A történet mögött húzódó mondanivaló megtalálása kellemes elemzős feladat és sokat elárul az irodalom és a sima, tényszerű leírás különbségeiről.

Fokozatos átlépés a fantázia világába

A novella egy nagyon hétköznapi képből indul el és lépésben halad egyre távolabb a valóságtól. Az autó nehézkes beindításától kezdünk, mindenféle képtelenségeket hallunk a kocsiról és végül teljesen áttörjük a valóság határait, amikor a Bagolymobil elrepül.

„Így lettem íróvá” – Urszinyi Fehér Csaba: Bagolymobil elemzés részletei…

Jó fogalmazással a tetőpont felé – Látogatások elemzés

A novellaírás tankönyvbe illő példájával találkoztam a Socfest.hu novella rovatában sétálva. Tamási Rebeka Látogatások című írása jól megválasztott stílussal és eszközökkel terel minket egy rövid, de erős tetőpont felé. A novella ezen az oldalon olvasható el.

Hétköznapi élet E/3-ban

A szerző nagyon hétköznapi képekkel és pontosan megnevezett, valós helyszínekkel vonja be gyorsan az olvasót a történet menetébe. A kezdőmondat („A héven csak nyugdíjasok utaztak”) ad egy közös pontot, amiről mindenkinek van valamilyen emlékképe és tisztázza a novella kiindulópontját, hátterét. Ez az átlagos ütem a tetőpontig megmarad és hirtelen vált át, hogy meglegyen az erős, meglepetésszerű befejezés.

Jó fogalmazással a tetőpont felé – Látogatások elemzés részletei…