A felépítettség fontossága – Németh Dorottya: A tükörkép elemzés

Németh Dorottya a Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelyének tagja írt egy novellát, amit elolvasva úgy éreztem, hogy érdemes elmélkedni a felépítettségről. Gyakori hibám, hogy amikor megcsap az ihlet úgy esek neki a billentyűzetnek, mintha attól félnék elfelejtem mit is akartam írni. Jó ötlete sok alkotónak van, ám az elemek elrendezése és a részletekre figyelés határt rajzol a profizmus előtt.

A tükörkép nem egy teljesen újszerű, világrengető, hatásvadász, Hollywood-i történettel próbál meg kierőszakolni valami érzelmet az olvasóból. A technikája miatt viszont mindenképp értékes és érdemes elolvasni. Megmutatja, hogy az irodalom jó kezekben milyen jól tud gondolatokat és érzéseket közölni. Maga az elbeszélés Petőcz András blogján található meg.

A felépítettség fontossága – Németh Dorottya: A tükörkép elemzés részletei…

Elemzés a költészet hatalmáról – Kali Ágnes: Bűntudat

Kali Ágnes Bűntudat című verse egy nagyon nehéz és komoly témáról szól. Egy nő elmeséli, hogy nem tud teherbe esni a párjával és ez milyen módon hat az életére, gondolataira. Az irodalom eszköztárának köszönhetően bárki által érthető módon, megértéssel és együttérzéssel kapunk egy darabot ebből az élethelyzetből. Már az első olvasat után tudtam, hogy írnom kell erről a versről és eleinte a tartalmával akartam foglalkozni. Ám a mondanivalóját őszintén és tisztán elmondja a vers. Nincs elrejtve az üzenet, szóval nem kell úgy dekódolni, mint például Sajó László (rom) című írását.

Felmerült bennem a kérdés, hogy miért is képes ezeket a leírhatatlannak tűnő, súlyos érzelmeket olyan egyértelműen és sok érzelemmel közölni? Ez a vers jó példa arra, hogy milyen, amikor egy költő jól használja az irodalmat és úgy játszik az olvasó érzelmein, mint a gitárhúrokon, ezért most a költészet eszközeiről elmélkedünk egy kicsit. Magát a verset a szifonline.hu-n találhatjátok meg.

Elemzés a költészet hatalmáról – Kali Ágnes: Bűntudat részletei…

(fojtogat az idő) – Sajó László: (rom)

A Litera.hu-n keresgélve belebotlottam Sajó László (rom) című versébe, ami különös és rejtélyes természetével megragadta a figyelmemet. A cím kisbetűvel kezdődik, rövid és zárójelben van. A forma nélkülözi a verseknél gyakran látott elegáns és tudatos tördelést. Ez az elsőre ömlesztettnek és kaotikusnak tűnő forma olyan, mint a versben szereplő rom. Külsőre rendetlen halmaznak tűnik, de kicsit mélyebbre ásva sok titkot rejt.

(fojtogat az idő) – Sajó László: (rom) részletei…

Sokat akar a szarka, de nem bírja a verse

A napokban olvastam Molnár Zsolt Artúr Nyárvégi Vacsora című versét, amit úgy éreztem valamilyen formában fel kell dolgoznom, mert eléggé megragadt. Magát a verset az Irodalomismeret folyóirat honlapján lehet megtalálni. Erről nem lehet és nem is kell újságírói pontossággal beszélni szóval, hogy szokjam a blogos stílust, amit eddig nem igazán sikerült bevetnem, csak leülök és mesélek.

Sokat akar a szarka, de nem bírja a verse részletei…