Sofi normái

Mit nekünk kortárs, európai irodalom! Viccet félretéve. Ha még eddig nem hallottunk volna róla, van itt egy frankó csaj északról, Sofi Oksanen.

Jogos, ha Finnországról elsősorban a sok hó, rénszarvasok, Lappföld és a Mikulás, azaz Joulupukki jut eszünkbe. De van itt már más indok is, amiért odafigyelhetünk rá! Itt született ugyanis a kortárs finn irodalom különös és a jelenkor nagy alakja, Sofi Oksanen.

Szülei  finn-észt származásúak, mely meglehetősen meghatározó szerepet tölt be az írónő életében, s jelenik meg mindez írásaiban.

Teljes cikk a Socfest.hu oldalon

Írta: Stee

Hogy működik az e-ink ebook olvasó?

Az e-ink ebook olvasó ér legközelebb egy hagyományos könyv hangulatához a különböző elektromos eszközök közül. A kijelző nem világít és egy nyomtatott papír hatását kelti. De hogy működik az a bizonyos elektromos tinta?

Az első e-ink ebook olvasó a Sony által gyártott Librie volt még 2004-ből. Nem ért el hatalmas sikereket, ennek egyik oka a magas ára volt (376 dollárba került azaz, akkori árfolyamon kb. 78 ezer forintba). 2007-ben viszont megjelent az Amazon Kindle, ami mindent megváltoztatott.

Teljes cikk a Socfest.hu oldalon

Az őz

Irigység, féltékenység, ismerős magyar helyszínek és történelmi események. Egy ember története, aki a borzalmas gyerekkor után sikeres lesz, de az igaz szeretetet és melegséget mindig hiányolja. Szabó Magda 1959-ben megjelent Az őz című könyve alapján készült darab október 15-től tekinthető meg a Rózsavölgyi Szalonban.

Encsy Eszter (Nagy Mari) szerény körülmények között nő fel egy nagyon nehéz korban. A hiánnyal teli gyermekéveket még nehezebbé teszi, hogy Angéla (Erdélyi Tímea), Eszter egyik osztálytársa, gazdagon és boldogan él. Ő testesíti meg mindazt, amit Eszter hiányol a saját életéből. Bár Eszter felnő, gazdag és ismert színésznő lesz a második világháború után, de mivel gyermekkora olyan nehezen és kemény munkával telt, nem kaphatja meg soha mindazt, ami Angélának megvan…

Teljes cikk a Socfest.hu oldalon

Az ókori mítoszok és a valóság

Mindannyian megismertünk annak idején az ókori görög kultúra történeteit a nagy csatákról, a szerelmi szálakról és az istenek közbeavatkozásáról. De mi a valóság a fantasy-nak tűnő legendák mögött? Erre a kérdésre válaszol Illyés Márk, történelem szakos hallgató.

– Mennyi valóságalapja van a görög ókorból ránk maradt történeteknek?

A mondáknak, legendáknak, mítoszoknak és a görög mitológiának is lehet valós alapjuk. Természetesen emberi és természetfeletti elemekkel átszőtt dolgokról, hiedelmekről van szó és nem a színvalóságról. A görög gyarmatosítások korában, a Kr.e. VIII-VI. században, a mitológia háttérbe szorult. Ez a jelenség összefüggött a társadalmi és gazdasági átalakulással is, melynek köszönhetően az ókori görögök a kezdetleges természettudományokra, a világ működésének megismerésére kezdtek fókuszálni. A népet inkább a gyakorlatias és megismerhető dolgok kezdték el foglalkoztatni és nem a ködös mitológia. A népességfelesleg kivándorlása után a közösségek újraszerveződtek, elkezdtek termelni és kereskedni, lassan kialakultak a poliszok is. Létrejöttek a metropoliszok (anya poliszok) és az apoikiák (gyarmati poliszok), akik fönntartották a kapcsolatokat egymással.

Az ókori mítoszok és a valóság részletei…