Sokat akar a szarka, de nem bírja a verse

A napokban olvastam Molnár Zsolt Artúr Nyárvégi Vacsora című versét, amit úgy éreztem valamilyen formában fel kell dolgoznom, mert eléggé megragadt. Magát a verset az Irodalomismeret folyóirat honlapján lehet megtalálni.

A versről

A Nyárvégi vacsora feldolgozása borzalmasan sikerült.

A vers hangulata nyugodt és békés, minden szó egy kiegyensúlyozott világ kis darabja. A megjelenő ételek és a könnyed fogalmazás miatt egyszerű és ízlelhető a szöveg. Nincs háborgás, nincs indulat, csak egy csendes pillanat, amit mind átéltünk már. Magányt sugároz igen, de nem szomorú magányt, hanem amolyan „végre van egy kis időm magamra, hogy átgondoljam a dolgokat” magányt és semmilyen fölösleges bonyolítás nincs a fogalmazásban. Volt szerencsém még Petőcz András óráin találkozni a szerzővel és úgy emlékszem akkor is nagyon érett és tiszta módon írt.

Sokat akar a szarka, de nem bírja a verse részletei…